A hypertonia és a 2-es típusú cukorbetegség együttes jelenlétük felgyor­sítja a célszervkárosodások és a szövődmények fellépését. A folyamat megállítása az optimális vércukorkontrollon túl a célvérnyomás elérésén, a szervvédelemmel bíró vérnyomáscsökkentők alkalmazásán, a diabeteses anyagcserezavart rontó szerek kerülésén és leginkább a pontosan végzett nem gyógyszeres kezelésen múlik. 

A hypothyreosis az egyik leggyakoribb endokrin kórkép, melynek elfo­gadott kezelése a szintetikus L-tiroxin adása. Írásunkban bemutatjuk a tiroxinpótlással kapcsolatos legfrissebb tudományos eredményeket, és összefoglaljuk a releváns klinikai ajánlásokat.

A cikk a dimetil-fumarát-terápia során jelentkező leggyakoribb mellékhatások kezelési lehetőségeit ismerteti. Kórházak által kifejlesztett csökkentési stratégiákat és a klinikai dokumentáció áttekintésén alapuló vizsgálati eredményeket összegez, emellett áttekintést nyújt a sclerosis multiplex központok által készített protokollokról is.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A TSH-szint csökkentésére szedett levotiroxin hatásosságát leginkább a gyógyszerszedésnek az étkezésekhez viszonyított időzítése befolyásol­ja (C szintű ajánlás, betegségorinetált kimenetelű vizsgálat alapján). Az erre vonatkozó bizonyítékok ellentmondanak egymásnak. Két vizsgálat­ban az esti étkezés után legalább 2 órával bevett levotiroxin fenntartotta vagy javította a TSH-szinteket a reggeli gyógyszerszedéshez képest. Más szerzők tapasztalatai szerint azonban az esti gyógyszerbevétel kevésbé hatásos, mint ha a beteg legalább 60 perccel a reggeli étkezés előtt veszi be a gyógyszert.

A cikk összefoglalja két összefonódó éberségfüggő mozgás-rendellenes­ség, a nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgás zavar tüneteit, kórlefolyását, a komorbiditásukra, diagnosztikájukra, patofiziológiájukra, kezelésükre vonatkozó ismereteket és gyakorlatot. A két, egymást átfedő szindróma résztüneteinek megértésében az utóbbi 15 évben előrehaladás tapasztalható. Mind a háziorvosok, mind a neurológusok és belgyógyászok képzettségét növelni kell a gyakori, jelentős szenvedéssel járó, még nem kel­lőképpen diagnosztizált tünetegyüttes egyre szélesebb körű ismertetésével. Bár a megfelelő diagnózis csak alváslaboratóriumban állítható fel, a gyanúnak a háziorvosban is fel kell merülnie ahhoz, hogy javuljon a felismerési arány.

A demencia viselkedési és pszichés tünetei komoly feladat elé állítják a be­teg ellátásában közreműködőket. A nem gyógyszeres kezelés első vonalá­ban a fizikai és lelki stresszorok megszüntetése, a környezet módosítása, a napi rutin kialakítása áll. A kognitív és érzelemorientált beavatkozások, szenzoros stimulációs terápiák, viselkedéskezelési technikák közepesen hatásosak. A kezelőorvos esetenként előírhatja antipszichotikum indiká­ciós körön túli alkalmazását. A tünetek némi javulására a legegyöntetűbb bizonyítékok az aripriprazollal állnak rendelkezésre. A legkisebb hatásos dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig a fokozott mortalitási kockázat és az egyéb nemkívánatos hatások csökkentése végett.

Öt éve spanyol kutatók azt találták, hogy a vérnyomáscsökkentők esti bevétele hatásosabb, mint a reggeli gyógyszerszedés. Ez a gyakorlat világszerte elterjedt, de most egy angol vizsgálat azt mutatta: mindegy, mikor veszik be az antihipertenzív gyógyszert, csak mindig bevegyék.

A hipertóniás betegek otthoni vérnyomásmérése számos előnnyel jár: követhető a vérnyomás napon, heéten, hónapon belüli alakulása, a mérés a beteg megszokott környezetében történik, a módszer jól ismételhető, költsége kedvező. Minden, otthoni vérnyomásmérésre alkalmas betegnek orvosi felügyelet mellett oktatásban kell részesülnie.

A vérnyomás-variabilitás paraméterei közül a napszaki variabilitás a legnagyobb klinikai jelentőségű, ebből minden betegnél levonhatók terápiás következtetések az adagolási intervallummal kapcsolatban, pl. hogy szükség van-e esti gyógyszeradásra.